Sandbox

S—asdf categories: test, tset, zzzz … test-it-ks CHEJv-Wiki

newpage123

the biologists would love the R integration, but with no wysiwig the administrators couldn’t handle it.

Practice Wiki

so no gui editor like gollum ?

bold

So I would have to manually edit all special formatting. Not a huge deal, but a bit annoying…

like this italics?!

Inline math: \(a = \frac{1}{\pi\times\pi}\)

Inline: \(\alpha\)

\[ \frac{1}{\pi} \sum_{i=0}^{5}{A_i} \]

Operations and Procedures

  1. This
  2. is
  3. a
  4. numbered
  5. list
this.is("code");
term
definition orange
orange fruit
apple
pear
plum

Paragraph text

We’re going to write a paragraph. It’s not a very long paragraph. But by all definitions that count, it certainly is a paragraph!

Generate a new file

Generating a new file by setting a link to an unknown file: New File

Tables

column1 col2 superlongcolumn3
1 2 42
asdf slightly longer test whatever
only col3

So what about images?

Evil hissing Cacodemon

Evil hissing Cacodemon

and here is a second image:

Public Domain Diagram

and with inline:

Public Domain Diagram

Public Domain Diagram

Tables

100
101
102
qsort []     = []
qsort (x:xs) = qsort (filter (< x) xs) ++ [x] ++
               qsort (filter (>= x) xs)
echo $foo + $bar;
long some_function();
/* int */ other_function();
 
/* int */ calling_function()
{
    long test1;
    register /* int */ test2;
 
    test1 = some_function();
    if (test1 > 0)
          test2 = 0;
    else
          test2 = other_function();
    return test2;
}
  lm(y ~ x)
  class(x)
  import std.stdio;

  void main() {
    writeln("Hello, World!");
  }

A’llapot alapu’ modelleze’s

1. feladat

Fogalmak:

  • Adatba’zisszerver: hosszu’ta’von ta’roljuk az adatokat
  • Alkalmaza’sszerver: az u:zleti logika’e’rt felelős alkalmaza’st futtatja
  • Webszerver: megjeleni’te’st felelős, genera’lja a HTML oldalakat

Va’laszok:

  1. Nem. A ha’rom ko:zu:l pontosan egynek kell igaznak lennie minden időpillanatban.
  2. Nem. Egyszerre to:bb ge’p is dolgozhat.
  3. Igen. Terme’szetesen elke’pzelhetők tova’bbi a’llapotok is, pl. hiberna’lt.
  4. Igen, ez egy ve’gtelen a’llapotteret eredme’nyez. A kiza’ro’lagossa’g mellett fontos vizsga’lni, hogy teljes-e. Pl. 3,5 vagy \(-9\) ke’re’s nem lehet a rendszerben, eze’rt teljes.
  5. Igen, ha egyszerre egy ke’re’s lehet a rendszerben. Ezzel azonban a modellu:nk nem lesz alkalmas terhele’sek vizsga’lata’ra.
  6. Igen, ez teljes e’s kiza’ro’lagos, eze’rt alkalmas a’llapotparti’cio’nak. Ez az a’llapotmentes modell. A’llapotmentes protokollokat (pl. a HTTP-t) e’rdemes lehet i’gy modellezni.

2. feladat

  1. {piros, sa’rga, zo:ld, piros-sa’rga, villogo’ sa’rga, kikapcsolt}, ro:viden: \(S = \{p, s, z, ps, \bar{s}, \emptyset\}\). Ez kiza’ro’lagos e’s teljes. A kezdeti a’llapot: \(p\).

  2. \(S_p = \{p, \emptyset\}\), \(S_s = \{s, \bar{s}, \emptyset\}\), \(S_z = \{z, \emptyset\}\). Ma’sik szi’nű filccel e’rdemes berajzolni az egy e’s a ha’rom a’llapotva’ltozo’s modell ko:zo:tti kapcsolatokat, pl.
    • p esete’n \(S_p = \{p\}, S_s = \{\emptyset\}, S_z = \{\emptyset\}\)
    • direkt szorzat: \(S_p \times S_s \times S_z\), \(2 \times 3 \times 2 = 12\) elemű lesz.

    Ebből terme’szetesen nem minden a’llapot fordul elő: \(S \subset S_p \times S_s \times S_z\)

    \(S_p \times S_s \times S_z\) \(s\) \(\bar{s}\) \(\emptyset\)
    \(p\) \(z\) \(psz\) \(p\bar{s}z\) \(pz\)
    \(\emptyset\) \(\underline{ps}\) \(p\bar{s}\) \(\underline{p}\)
    \(\emptyset\) \(z\) \(sz\) \(\bar{s}z\) \(\underline{z}\)
    \(\emptyset\) \(\underline{s}\) \(\underline{\bar{s}}\) \(\underline{\emptyset}\)

    Az ala’hu’zott a’llapotok az eredeti a’llapotte’rben is megjelennek.

  3. E’rve’nyes a’llapota’tmeneti szaba’lyok a’llapotgra’fja a 6 a’llapot ko:zo:tt. A kezdőa’llapotot “villa’mmal” szoka’s jelo:lni (ld. diasor). Sok tervezői do:nte’ssel szembesu:lu:nk:

    • Ko:telezően pirosnak kell lennie bekapcsola’s uta’n? (igen)
    • Csak a szaba’lyos műko:de’st modellezzu:k? (igen)
    • Ha elmegy az a’ram, az hiba’s műko:de’s? (vegyu:k u’gy, hogy csak tervezett a’ramszu:netek vannak)
    • Pirosbo’l pirosba mehet? (nem rajzoljuk fel, mert semmi sem to:rte’nik)
    • Piros-sa’rga’bo’l mehet pirosba, pl. baleset esete’n?

    A’ltala’nos tana’csok: ha egy e’let behu’zunk, akkor megto:rte’net. Ha nem hu’zzuk be, akkor nem to:rte’nhet meg. Semmike’ppen sem praktikus teljes gra’fot rajzolni.

    A’lli’to’lag a KRESZ ko:nyv nem adja meg az a’tmeneteket.

    Az a’llapotge’p ba’rhonnan keru:lhet kikapcsolt (\(\emptyset\)), ill. villogo’ (\(\bar{s}\)) a’llapotba (uto’bbi esete’n kive’ve kikapcsolt a’llapotbo’l).

    Egy lehetse’ges megolda’s:

  4. Bontsuk fel a piros a’llapotot ke’t a’llapotra: piros e’s a gyalogosoknak folyamatos zo:ld (\(p_{fz}\)), piros e’s a gyalogosoknak villogo’ zo:ld (\(p_{vz}\)). Az a’llapotgra’fra is vigyu:k a’t a va’ltoztata’st: a ke’t a’llapot ko:zo:tt \(p_{fz} \rightarrow p_{vz}\) a’tmenet van, a to:bbi e’rtelemszerűen berajzolando’.

    Itt tova’bb lehet gondolni azt, hogy szu:kse’g van-e olyan a’llapotra, amikor az auto’soknak e’s a gyalogosoknak is piros a la’mpa. Ha az előző re’szben u’gy do:nto:ttu:nk, hogy a la’mpa’nak ko:telezően pirosnak kell lennie bekapcsola’s uta’n, akkor itt is e’rdemes ezt megvalo’si’tani: ebben az esetben a piros a’llapotot ha’rom a’llapotra kell felbontani: \(p_{p}, p_{fz}, p_{vz}\).

  5. 4-a’llapotu’ a’llapotparti’cio’, fogyaszta’sok: \(0, 1/2, 1, 2\) (egyszerre mindha’rom nem vila’gi’hat). Az 1-es a’llapotra rajzolhatna’nk huroke’let (pl. zo:ld \(\rightarrow\) sa’rga \(\rightarrow\) piros esete’n mindig csak egy la’mpa vila’gi’t), de ezt nem tesszu:k meg, mivel nem figyelhető meg ki’vu:lről. To:bbszo:ro:s e’leket (ha nincs rajtuk ku:lo:nbo:ző bemenet/kimenet) nem rajzolunk be.

3. feladat

Fontos, hogy csak egy billentyűt kell feltu:ntetnu:nk az a’llapotge’pen. Egy lehetse’ges megolda’s az ala’bbi:

4. feladat

A teljes a’llapotte’r legfeljebb \(4^{10}\) a’llapotbo’l a’ll. \(4^{10} = 2^{20} = (2^{10})^2 \approx 10^6\). Terme’szetesen nem biztos, hogy valo’ban ennyiből fog a’llni: az első feladatban a ha’rom a’llapotva’ltozo’ direktszorzata egy 12 a’llapotu’ a’llapotteret feszi’tett ki, de a valo’di a’llapotge’p ezeknek csak egy valo’di re’szhalmaza’n műko:do:tt.

5. feladat

  1. Egy u’gy do:nthető el, ha ve’gigne’zu:nk minden a’llapotot e’s a kimenő e’lekre ellenőrizzu:k, hogy mindegyikből csak egy megy-e ki egy adott bemenetre. Ennek megfelel az a’llapotge’pu:nk, azonban van olyan a’llapota’tmenet, amelyne’l \(-\) karakter van a bemeneten.

    A \(-\) karakter (forma’lis nyelvekben gyakran \(\varepsilon\)) jelente’se: bemeneten “nem olvasunk semmit” (ba’rmikor megto:rte’nhet az a’llapota’tmenet), ill. kimeneten “nem adunk ki semmit”. Ilyen van a \(c\) e’s az \(a\) a’llapotok ko:zo:tt, eze’rt a modell nemdeterminisztikus, \(c\) a’llapotban sponta’n \(z\)-t adhat ki.

    Fontos, hogy a \(-\) jelente’se nem ugyanaz, mint a digita’lis technika’ban – ott “don’t care”-t jelent, vagyis bemenet esete’n olvasunk, de mindegy, hogy mit; kimenet esete’n i’runk, de mindegy, hogy mit.

    Az a’llapotge’p mindenke’pp el fog jutni \(c\)-be, i’gy (priorita’sok ne’lku:l) nem tudjuk determinisztikussa’ tenni a’llapotok/a’tmenetek felve’tele’vel.

  2. Az absztrakcio’t definia’lo’ fv. szerint mindig csak egyfe’leke’pp lehet csina’lni. Az \(a\) e’s a \(b\) a’llapotok o:sszeolvadnak, az \(1/y\) a’llapota’tmeneti szaba’lyok (e’lek) is o:sszeolvadnak.

  3. A lehetőse’gek sza’ma a ko:vetkező. A kezdőa’llapot lehet \(e\) e’s \(f\) is (2). A ha’rom ki-, ill. bemenő a’llapota’tmeneti szaba’ly ku:lo:n-ku:lo:n ha’romfe’le lehet va’ltozhatnak (pl. \(c\)-ből \(0\)-ra \(e\)-be, \(f\)-be vagy mindkettőbe menjen), ez \(3^3 = 27\). Az \(1/y\) huroke’l 4 helyre is keru:lhet, de legala’bb egy helyre keru:lnie kell. Ezek behu’za’sa’ra o:sszesen \(2^4-1 = 15\)-fe’le lehetőse’g van (mindegyik egyforma’n “jo’”). Ez o:sszesen \(2 \times 27 \times 15 = 810\) lehetőse’g.

    Ennek magyara’zata, hogy a finomi’tott modell to:bb informa’cio’t tartalmaz, mint az absztrakt.

  4. A b) re’szhez hasonlo’an isme’t csak egy lehetőse’gu:nk van.

  5. Azon a’tegmenetek esete’n, ahol \(z\) van a kimeneten (\(c \rightarrow a, c \rightarrow c, c \rightarrow b\)), ha’romfe’le lehetőse’gu:nk van: csak \(z_1\)-es a’tmenetet veszu:nk fel, csak \(z_2\)-es a’tmenetet veszu:nk fel vagy mindke’t a’tmenetet felvesszu:k (pa’rhuzamos e’lekke’nt). I’gy o:sszesen \(3^3 = 27\) lehetőse’gu:nk van.

6. feladat

Ke’t a’llapotge’p parti’cio’inak szorzata az a’llapothalmazok Descartes-szorzata. A ge’pek ugyanazt az \(i\) inputot olvassa’k mindketten.

Szinkron szorzat: az a’llapotge’peket egyszerre le’ptetju:k. Nagyon fontos, hogy minden a’llapotra megvizsga’ljuk, hogy 0, 1, ill. \(-\) bemenetre milyen a’llapotba keru:lnek e’s az a’tmenet sora’n milyen kimenetet adnak. Az ala’bbi a’bra’n az \(\langle a, g\rangle\) e’s az \(\langle a, h\rangle\) a’llapotokat vizsga’ltuk meg a lehetse’ges bemenetekre.

Felmeru:l a ke’rde’s, hogy az \(M_1\) a’llapotge’p \(c\) a’llapot \(-\) bemenetű huroke’le bekeru:l-e a szinkron szorzatba. Nem, mert az \(M_2\) a’llapotge’pnek nincs olyan a’llapota’tmenete, ami \(-\) bemenetre to:rte’nne meg.

Aszinkron szorzat: minden a’llapota’tmeneti e’l lema’solo’dik a szorzata’llapotokra. Ezt ke’t a’llapotge’p egyszerűen elke’szi’thetju:k, ha felvesszu:k az a’llapotok Descartes-szorzata’t e’s az a’tmeneteket u’gy rajzoljuk be, hogy a \(M_1\) a’tmenetei fu:ggőlegesen, \(M_2\) a’tmenetei vi’zszintesen szerepelnek az a’bra’n.

My Gitit

New Page

I’m making a change at the end of the doc

a link to hiking link to hiking

hello world

hello world 2

hello world 3

hello world 12